Mit mond a Biblia a csillagászatról?

Mit mond a Biblia a csillagászatról? Válasz



A csillagászat az a tudomány, amely az egek és a benne lévő tárgyak tulajdonságait tanulmányozza, és mint ilyen, Isten teremtményének egy részének elemzésével foglalkozik. Az 1Mózes 1:1 kijelenti, hogy kezdetben Isten teremtette az eget, és hogy teremtői tevékenységének negyedik napján Isten két nagy fényt alkotott: a nagyobb fényt a nappal és a kisebbik fényt az éjszaka irányítására. Ő alkotta a csillagokat is (1Mózes 1:16). A Biblia ezért azt tanítja, hogy az egek és a bennük található összes csillagászati ​​test eredete maga Isten, minden dolog Teremtője.



A Biblia nemcsak az egek Teremtőjeként ábrázolja az Urat, hanem uralkodójaként és fenntartójaként is, aki hatalmas szavával mindent fenntart (Zsidók 1:3). A Zsoltárok 102:25-26 arra emlékeztet bennünket, hogy az egek a te kezed munkája. Elpusztulnak, de te megmaradsz… Mint a ruhát, megváltoztatod őket, és eldobják őket. Ésaiás azt mondja nekünk, hogy Isten kifeszíti az eget, mint egy lombkorona, és kiteríti őket, mint egy sátrat, ahol élni kell, és a jelen idő használata azt jelenti, hogy Isten a mai napig kölcsönhatásban van mennyei teremtményével, és fenntartja azt (Ézsaiás). 40:22). Ismét látjuk, hogy aki létrehozta a Plejádokat és az Oriont, aki a sötétséget hajnallá változtatja, a napot pedig éjszakává teszi… az Úr az ő neve (Ámós 5:8). Ez a vers az Úrra utal, mint a csillagképek Teremtőjére, és arra, aki megszervezi a nappal és az éjszaka közötti átmenetet. Az Úr így teljes uralmat ad az egek felett, és hatalmával fenntartja őket napi és éves ritmusaikban.





Ezenkívül a mennyek olyan médiumok, amelyeket Isten arra használ, hogy világosan és félreérthetetlenül közölje létezését, hatalmát és dicsőségét. Dávid azt mondja nekünk, hogy az egek hirdetik Isten dicsőségét; az egek az ő keze munkáját hirdetik (Zsoltárok 19:1). Pál apostol nyomatékosítja ezt a kérdést; bár kifejezetten nem említi az eget, világossá teszi, hogy a világ teremtése óta Isten láthatatlan tulajdonságai – örök hatalma és isteni természete – világosan láthatók, érthetőek a teremtettekből (Róma 1:20). A mennyek ezért ürügy nélkül hagyják az emberiséget Isten létezésében és hatalmában való hitetlenségre, mert Isten ezt világossá tette számukra (Róma 1:19).



Mi tehát a megfelelő válasz arra, amit a csillagászat mond nekünk az univerzumról? Példaértékű választ találunk Isten mennyei teremtésére a 8. zsoltárban: Ha végiggondolom egeidet, ujjaid munkáját, a holdat és a csillagokat, amelyeket helyére állítottál, mi az ember, hogy emlékezel rá, a fiára. az emberről, hogy törődsz vele?...Uram, Urunk, milyen fenséges a te neved az egész földön! (Zsoltárok 8:3-4, 9). Az univerzum saját jelentéktelenségünkre emlékeztet bennünket Isten nagyságához képest, ugyanakkor kijelenti nekünk azt a megalázó és megdöbbentő igazságot, hogy Ő törődik velünk. A csillagászat bibliai felfogása tehát annak az Istennek a dicsőségét és kegyelmét mutatja be, aki megteremtette, fenntartja és uralja a világegyetemet. Ennek a felismerésnek a súlya késztet bennünket az istentiszteletre.





Top