Mit jelent az, hogy Jézus áldozata egyszer volt (Zsidók 7:27)?

Mit jelent az, hogy Jézus áldozata egyszer volt (Zsidók 7:27)?

Amikor Jézus meghalt a kereszten, az ő áldozata minden időkre kiterjedt az emberiség teljes bűnére. Ez azt jelenti, hogy bárki, aki hisz Jézusban és bocsánatot kér, megbocsáthat, mert Jézus végleg elintézte a bűn problémáját. Ez jó hír, mert azt jelenti, hogy nem kell folyamatosan feláldoznunk az állatokat vagy magunkat, hogy megnyugtassuk a dühös Istent. Ehelyett személyes kapcsolatunk lehet Istennel annak köszönhetően, amit Jézus értünk tett.

Válasz



A Zsidók 7. fejezete szemlélteti, hogy Jézus betöltötte Mózes törvényét, és felülmúlja azt. Mivel Jézus nagyobb, csak annak van értelme, hogy kövessük Őt. Az egyik módja annak, hogy Jézus nagyobb, hogy Jézus áldozata egyszer volt (Zsidók 7:27).



Mózes törvénye előírta, hogy legyenek papok, akik rendszeresen, ismétlődően hoznak áldozatokat a nép és saját maguk érdekében (pl. 2Mózes 30:10; 3Móz 9:7). Mindenféle áldozatban részt vettek – bûnért, bûnért, engesztelõ áldozatokon stb. –, és ezeknek az áldozatoknak az elkészítése olyan teljes munkaidõs munka volt, hogy a lévita papok (a papokat Lévi törzsébõl nevezték ki) nem akarták. van ideje a földet művelni, ahogyan más törzsekből származó embereknek is. Az általuk felajánlott áldozatok csak átmenetileg fedték el az emberek bűneit.

A lévita papok áldozataival ellentétben Jézus áldozata egyszer volt (Zsidók 7:27). Jézus főpapként is szolgált, de nem Lévi törzséből származott (Júda törzséből származott), és a főpapsága egészen más volt. Jézus szent volt, ártatlan, tisztátalan, elválasztva a bűnösöktől, és az egek fölé emelkedett (Zsidók 7:26, NASB). Mivel bűntelen volt, nem kellett áldozatot hoznia saját bűnéért. Nem tartozott semmilyen bűnért, és fel tudta ajánlani magát helyettesítő áldozatul azokért, akik tartoztak Istennek a bűnükért. A lévita főpapoknak naponta kellett áldozatot bemutatniuk saját és a nép bűneiért. Jézusnak ezt nem kellett megtennie. Egyszer feláldozta magát áldozatul, és ezzel megfizetett az egész nép minden bűnéért – ezt tette egyszer s mindenkorra, amikor feláldozta magát (Zsidók 7:27).



A Zsidókhoz írt levél szerzője odáig megy, hogy azt mondja, hogy a főpapok gyengék voltak (Zsidók 7:28) saját bűneik, személyes áldozatigényük és az általuk bemutatott áldozatok időbelisége miatt. Ezzel szemben Jézus tökéletes volt, mivel nem volt bűne, ezért nem volt szüksége személyes áldozatokra, és az általa felajánlott áldozatot csak egyszer mutatták be a kereszten. Ezzel az egyszeri áldozattal Jézus megfizetett az egész emberiség bűnéért. Ahogy János fogalmaz, Jézus az egész világ bűneiért engesztelő áldozat (vagy elégtétel) (1János 2:2). Ez azt jelenti, hogy az ár, amit Jézus fizetett, elegendő volt a tartozás kiegyenlítésére. Jézus halála elegendő áldozat volt ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra elfedje mindenki bűneit. János azt is elmagyarázza, hogy Jézus áldozatát minden egyénre alkalmazni kellett – ha hisznek Jézusban, minden embernek élete lesz az Ő nevében (János 20:31).



Jézus áldozata egyszer volt s mindenkorra (Zsidók 7:27), és ahelyett, hogy egy paphoz mennénk, aki átmeneti áldozatot hozna a bűneinkért, azt mondják nekünk, hogy egyszerűen higgyünk (vagy bízzunk) Krisztusban, mint abban, aki megoldotta a problémát. bûnkérdés a mi érdekünkben, és gondoskodott a megbocsátásunkról és az új életünkrõl.

Pál emlékeztet bennünket az Efézus 2:8–10-ben, hogy kegyelemből, hit által üdvözültünk, és az üdvösség nem a mi munkánkból vagy erőfeszítéseinkből fakad, hanem Isten ajándéka. Emiatt senki sem dicsekedhet magával – ehelyett hálát kell adnunk Neki és magasztalni. Megmentésével új életet adott nekünk, és utat biztosított számunkra, hogy megvalósítsuk tervünket. Mindez csak azért volt lehetséges, mert Jézus áldozata egyszer volt (Zsidók 7:27). Áldozatának köszönhetően békében lehetünk Istennel, és többé nem vagyunk kitéve az Ő haragjának; ehelyett gyermekek vagyunk, akiket a mi mennyei Atyánk szeretett.

Top