Mit jelent az, hogy a sulamitának sötét bőre volt (Salamon éneke 1:6)?

Válasz



A sulamita nő, akit Salamon szeret, sötét bőrűnek mondja magát: Ne nézz rám, mert sötét vagyok (Salamon éneke 1:6, ESV). A NASB-ben sápadt; a KJV-ben fekete.

Egyesek azt sugallják, hogy a sulamita nő egy sötét bőrű nő volt, talán afrikai származású. Egy valószínűbb válasz azonban ugyanabban a versben található. A nő sötétként való említését követően azonnal ezt olvassuk: Mert a nap rám nézett (ESV). A NIV-ben világosabb, hogy mit jelent: mert elsötétített a nap. A vers további része pedig megmagyarázza, miért volt a sulamita a napon: Anyám fiai megharagudtak rám / és gondoskodtak a szőlőről; / a saját szőlőmet el kellett hanyagolnom Vagyis kénytelen volt kint dolgozni a napon, és nem úgy ápolta a bőrét, ahogy szerette volna.



A modern nyugati kultúrában sok nő mindent megtesz azért, hogy lebarnuljon és sötétítse a bőrét. Az ókori Közel-Keleten azonban ennek az ellenkezője volt igaz. A sötét vagy cserzett bőr nem kívánatos, mert azt jelzi, hogy egy nő jelentős időt töltött a napon, amit a szolgák vagy a szegény nők tettek. A tehetősebb nők nem dolgoznának a napon; többet tartózkodnának bent, vagy szebb ruhájuk lenne, ami eltakarja a bőrüket.



A sulamita nő nem akarta, hogy megbámulják lebarnult bőre miatt. A Salamon ének 1:5-ben ezt olvassuk: Sötét vagyok, de kedves, / Jeruzsálem leányai, / sötétek, mint Kédar sátrai, / mint Salamon sátorfüggönyei. Kedar sátrai fekete kecske gyapjúból készültek. Salamon függönyei nehéz visszaadni a héber szövegből. Sokan úgy vélik, hogy a helyes megértés Salma sátraiban rejlik. Ha igen, a szókép megfelelő. A Salma nép ugyanabban az általános régióban élt, mint Kedar, és valószínűleg szintén fekete gyapjúból építették sátraikat. Egyébként Salamon függönyei valószínűleg lila színűek voltak, a királyság színe, ez a szín nem illik a 6. vers leírásához. Ettől függetlenül a sulamita azt mondja a többi nőnek, hogy ne gondoljanak rosszat róla lebarnult bőre miatt.

Néhányan a Salamon énekének 1:6-ban is keresték a jelentést Sulámita kiléte alapján. A kifejezés Shulammite többféleképpen értelmezték. A két legvalószínűbb értelmezés az Shulammite azt jelenti, hogy O tökéletes, vagy egy Shunem nevű területre vonatkozik (ahogy az LXX választja). Ha ez utóbbi értelmezés helyes, a sulamita Súnemből származott, egy Jezréel melletti faluból, ahol Salamon idejében zsidók laktak. A nő valószínűleg olajbogyó arcbőrű lett volna, bár sötétebb volt néhánynál, mivel a szabadban dolgozott.



Bár a Salamon énekében szereplő nőnek volt némi aggálya a megjelenésével kapcsolatban, Salamon egyértelműen szerette, és kívánta őt. A Salamon Ének nagyszerű példája annak, hogy bár tökéletlen, egy férfi és nő hogyan fogadja el és szereti egymást feltétel nélkül, és hogyan törekszik a szerelemre és a meghittségre a házasság összefüggésében.