Mi történt a teremtés egyes napjain?

Mi történt a teremtés egyes napjain? Válasz



A teremtésről szóló beszámoló az 1Mózes 1–2-ben található. Isten teremtő munkájának nagy részét beszéd végzi, ami egy újabb jele Szavának erejének és tekintélyének. Nézzük meg Isten teremtő munkájának minden napját:






Teremtés 1. napja (1Mózes 1:1–5)



Isten teremtette az eget és a földet. Az ég mindenre utal, ami a földön, a világűrön túl van. A föld létrejön, de nem képződik semmilyen meghatározott módon, bár víz van jelen. Isten ekkor fényt szól a létezésbe. Ezután elválasztja a világosságot a sötéttől, és elnevezi a világos nappalt és a sötét éjszakát.





Teremtés 2. napja (1Mózes 1:6–8)



Isten teremti az eget. Az ég gátat képez a felszínen lévő víz és a levegő nedvessége között. Ezen a ponton a Földnek légköre lesz.

Teremtés 3. napja (1Mózes 1:9–13)

Isten száraz földet teremt. A kontinensek és a szigetek a víz felett vannak. A nagy víztömegeket tengernek, a talajt szárazföldnek nevezik. Isten kijelenti, hogy mindez jó.

Isten teremt minden növényi életet kicsiben és nagyban egyaránt. Ezt az életet önfenntartónak teremti; a növények képesek szaporodni. A növényeket nagy változatosságban (sokféle) hozták létre. A föld zöld volt, és hemzseg a növényektől. Isten kijelenti, hogy ez a munka is jó.

Teremtés 4. napja (1Mózes 1:14–19)

Isten megteremti az összes csillagot és égitestet. Ezek mozgása segít az embernek nyomon követni az időt. Két nagy égitest keletkezik a földhöz képest. Az első a nap, amely az elsődleges fényforrás, és a hold, amely visszaveri a nap fényét. Ezeknek a testeknek a mozgása megkülönbözteti a nappalt az éjszakától. Ezt a munkát is jónak nyilvánítja Isten.

Teremtés 5. napja (1Mózes 1:20–23)

Isten minden életet teremt, ami a vízben él. Bármilyen élet, amely a vízben él, ezen a ponton keletkezik. Isten teremt minden madarat is. A nyelv lehetővé teszi, hogy ez az idő, amikor Isten a repülő rovarokat is megteremtette; ha nem, akkor a 6. napon készültek. Mindezek a lények azzal a képességgel készültek, hogy szaporodással állandósítsák fajukat. Az 5. napon készült lények az első lények, amelyeket Isten megáldott. Isten jónak mondja ezt a munkát.

A teremtés 6. napja (1Mózes 1:24–31)

Isten megteremti az összes szárazföldön élő teremtményt. Ide tartozik minden olyan lénytípus, amely az előző napokon nem szerepelt, és az ember. Isten jónak mondja ezt a munkát.

Amikor Isten az embert teremtette, tanácsot vett önmagával. Isten azt mondta: ’Alkossunk embert képmásunkra, hasonlatosságunkra’ (1Mózes 1:26). Ez nem a Szentháromság kifejezett kinyilatkoztatása, hanem része annak alapjainak, mivel Isten kinyilatkoztat minket az istenségben. Isten teremti az embert, az ember pedig a Isten képe (a férfiak és a nők egyaránt viselik ezt a képet), és minden más lénynél különleges. Ennek hangsúlyozására Isten az embert hatalmába helyezi a föld és az összes többi teremtmény felett. Isten megáldja az embert, és megparancsolja neki, hogy szaporodjon, töltse be a földet és hajtsa uralma alá azt (az Isten által felhatalmazott ember jogos sáfársága alá vonja). Isten kijelenti, hogy az embernek és minden más teremtménynek egyedül kell növényeket ennie. Isten nem fogja visszavonni ezt az étkezési korlátozást egészen 1 Mózes 9:3–4-ig.

Isten teremtő munkája a hatodik nap végén befejeződik. Az egész univerzum teljes szépségében és tökéletességében teljesen kialakult ebben a hat napnak nevezett időszakban. Teremtésének befejezésekor Isten bejelenti, hogy az nagyon jó.

Teremtés 7. napja (1Mózes 2:1–3)

Isten nyugszik. Ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy elfáradt teremtő erőfeszítéseitől; inkább azt jelzi, hogy a teremtés befejeződött. Ezen túlmenően Isten létrehozza azt a mintát, hogy egy nap hétből pihenjen. Ennek a napnak a megtartása végül Isten választott népének, Izraelnek a megkülönböztető vonása lesz (2Mózes 20:8–11).

Sok keresztény ezeket a napokat szó szerint, 24 órás időszakként értelmezi, ezt az álláspontot nevezik Fiatal Föld kreacionizmus . Meg kell jegyezni, hogy ezeknek a napoknak bizonyos értelmezései azt sugallják, hogy meghatározatlan időszakokról volt szó. Nappali kor elmélet és Történelmi kreacionizmus két elmélet, amely úgy értelmezi a bibliai adatokat, hogy lehetővé tegye egy régebbi földet. Ettől függetlenül minden nap eseményei és teljesítményei ugyanazok.



Top