Mi az a Szentségi mozgalom/egyház?

Mi az a Szentségi mozgalom/egyház? Válasz



A Szentség mozgalom/egyház egy olyan befolyás a kereszténységen belül, amely azt tanítja, hogy az ember tökéletes szentséget vagy bűntelen tökéletességet érhet el a földön. Ez a doktrína a teljes megszentelődést tanítja, amely általában egy spirituális tapasztalaton keresztül jön létre, amelyet a Szentség mozgalomban résztvevők a kegyelem második művének vagy második áldásának neveznek. A Szentség mozgalmával szemben állnak a református gondolkodók, akik azt állítják, hogy az eredendő bűn még a leghűségesebb emberben is megvan.



A Szentség mozgalom 1840-ben kezdődött, amikor egy Phoebe Palmer nevű metodista vezető ébredéseket kezdett tartani, és tanítani kezdett a szentség szükségességére – és annak elérésére. A Szentség mozgalommal történelmileg kapcsolatba hozható csoportok és felekezetek közé tartoznak a wesleyiek, a metodisták, a nazarénusok és az Üdvhadsereg. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy az egyházak doktrínája nagy különbségeket mutat, még felekezetenként is. A Szentség mozgalom valóban mély hatást gyakorolt ​​az egyház történetére, különösen Észak-Amerikában a Harmadik Nagy Ébredés idején. A szentség híveit jellemzően a Törvénynek való engedelmesség érdekli, és engedelmességüket úgy tekintik, mint Isten közelségét és nagyobb lelkiséget.





Míg a szentség bibliai megbízás, amire minden hívőnek törekednie kell (Zsidók 12:14), a Szentség-mozgalom tagjai általában figyelmen kívül hagynak egy fontos részletet: azt a tényt, hogy az abszolút szentséget lehetetlen elérni. A tökéletesség, a bűntelenség és a szent élet nem áll az ember hatalmában. Ezt az elképzelést a Biblia számos részletben támasztja alá, különösen a Római levélben. Pál érvelése a Római levél első részében az, hogy az ember elesett, és képtelen rávenni magát a törvény követésére. Ezenkívül azt is mondhatnánk, hogy Izrael egész története, a maga ismétlődő kudarcaival, tárgyi lecke arról, hogy az ember képtelen elérni a szentséget a Törvény által.



A Szentségi mozgalom kapcsolatban áll a pünkösdizmussal, mivel azt mondja, hogy Isten segíti a hívőt azzal, hogy Lelkének második áldását adja rá. A második áldás a Szentség tanítása szerint a hívőt bűntelen állapotba pecsételi. Sajnos a bűntelen állapotot sem a Biblia, sem az emberi tapasztalat nem támogatja. Míg egy érzelmi élmény azt az érzést keltheti, hogy a szentség lehetséges, és soha többé nem akarunk vétkezni, mégis a testben élünk, és a testet még mindig gyöngeség sújtja (Róma 7:14–19). Még Pál apostol sem tudott teljesen bűntelen lenni, és ezt be is ismerte, mondván, hogy testében még él a bűn régi törvénye, noha elméjében és szellemében Istent szolgálta (Róma 7:21–23). Pál másutt egy tövist említ a testében, ami arra készteti, hogy saját gyengesége helyett Isten erejére hagyatkozzon (2Korinthus 12:7). Pál élete végéhez közeledve, amikor minden tekintetben a legszentebbnek kellett volna lennie, Pál a bűnösök legfőbbjének nevezte magát (1Timótheus 1:15). Pál nem kapta meg a második áldást? Vagy talán nincs második áldás, amely bűntelenséget eredményezne. Az a tény, hogy az apostolok közül senki sem utalt arra a lehetőségre, hogy az ember elérheti a teljes megszentelődést, és a Biblia nem tesz említést a Lélek második áldásáról.



A keresztények vétkeznek (1János 1:5–10), de remélhetőleg egyre kevésbé, ahogy Krisztusban érünk (Filippi 3:12). A Szentség mozgalom téved abban a feltevésben, hogy a hívő elég szabályt be tud tartani ahhoz, hogy elérje a bűntelen tökéletességet ezen a világon.





Top