Mi a feledés tengere?

Mi a feledés tengere? Válasz



A kifejezés a feledés tengere valójában nincs benne a Szentírásban. Amikor az emberek a felejtés tengerét emlegetik, akkor általában több olyan igeszakaszra utalnak, amelyek Isten megbocsátásáról beszélnek, és arról, hogy amikor Krisztusban megigazulunk, Isten olyan teljesen elfelejti a bűneinket, hogy akár egy óceán fenekére temetik.



A fő részlet, amely a feledés tengerének gondolatát tartalmazza, a Mikeás 7:19: Ismét megkönyörül rajtunk, és legyőzi gonoszságainkat. Minden bűnünket a tenger mélyére veted. Egy másik vers, az Ézsaiás 1:18 azt mondja, hogy Isten olyan fehérré teszi a mi skarlátvörös bűneinket, mint a gyapjú. A Zsoltárok 103:12 még másképpen fejezi ki ezt a gondolatot: Amilyen messze van kelet a nyugattól, olyan messze távolította el tőlünk vétkeinket.





A feledékenység tengere egy olyan hely, ahol a bűneink nagyon messze vannak tőlünk, hogy többé ne legyenek hatással ránk. Ez nem jelenti azt, hogy mi, hívők többé nem vétkezünk, vagy hogy bűneink kitörlődnek Isten elméjéből. Ez csak azt jelenti, hogy a bűneink már nem befolyásolják üdvösségünket. Jézus tökéletes élete, áldozati halála és dicsőséges feltámadása az egyetlen eszköz, amely által üdvözülünk (ApCsel 4:12). Amikor Krisztusban bízunk, egy új paradigma alá kerülünk. Bár bűneink még mindig megszomorítják Istent, és tönkreteszik a mi életünket és mások életét, üdvösségünk biztos (Róma 8:1, 31–39).



Az a gondolat, hogy bűneink elvesznek a feledés tengerében, vigasztal. Többé nem a bűneink ítélnek meg bennünket (Róma 8:1), és ez a tény felszabadít bennünket, hogy Istennek tetsző módon éljük az életünket. Ironikus módon, amikor félünk az ítélettől, még inkább kísértésbe esünk, hogy vétkezzünk, mert meg akarunk szabadulni az ítélettől való félelem elől, és a bűn gyakran egy ideig kellemes (lásd Zsidók 11:25). De végül visszatér az ítélettől való félelem. Ez egy ördögi kör. A spirituális fejlődés megköveteli, hogy felismerjük a Jézus Krisztusban létező teljes megbocsátást, és megnyugodjunk ebben a megbocsátásban.



Sokan nem hiszik el, hogy megváltásra van szükségük. Azt hiszik, hogy elég jók ahhoz, hogy saját érdemeikből elérjék a mennybe, és nem fogadják el az igazságot saját bukott állapotukról. Ezeket az embereket megtévesztik, és nincs kapcsolatuk Istennel (1János 1:8, 10). Minden embernek szüksége van Isten megbocsátására és üdvösségére – egy olyan kapcsolatra, amely az Ő kegyelmétől való függésen alapul. Ha elismerjük, hogy bűnösök vagyunk, és bízunk Krisztusban, akkor Ő megbocsát és megtisztít minket (1János 1:9). A mi bűneink már nem részei az egyenletnek, és nem emlékezünk rájuk (Jeremiás 31:34; Zsidók 8:12).





Top