Ki volt János Márk a Bibliában?

Ki volt János Márk a Bibliában? Válasz



János Márk, akit gyakran csak Márknak hívnak, Márk evangéliumának szerzője. A korai gyülekezet híve volt, amelyet közvetlenül csak az ApCsel. János Márkot először egy Mária nevű nő fiaként említik (ApCsel 12:12), akinek házát a hívők gyülekezőhelyeként használták és imádkoztak. Később Márkot Barnabás és Pál társaként említik közös utazásaik során (ApCsel 12:25). János Márk szintén Barnabás unokatestvére volt (Kolossé 4:10).



János Márk segítője volt Pál és Barnabás első missziós útján (ApCsel 13:5). Azonban nem maradt végig az egész utazáson. János Márk elhagyta Pált és Barnabást Pamfiliában, és otthagyta a munkát (ApCsel 15:38). A Biblia nem mondja meg, hogy Márk miért dezertált, de távozása közvetlenül egy többnyire eredménytelen ciprusi idő után következett be (ApCsel 13:4–12). Cipruson csak egy megtérést jegyeztek fel, de erős démoni ellenállás volt. Valószínű, hogy az ifjú John Mark elbátortalanodott a nehéz út miatt, és úgy döntött, hogy visszatér az otthoni kényelembe.





Nem sokkal később, miután Pál és Barnabás visszatértek első útjukról, Pál kifejezte a vágyát, hogy visszamenjen a testvérekhez azokban a városokban, amelyeket korábban meglátogattak, hogy megnézze, hogyan boldogul mindenki (Cselekedetek 15:36). Barnabás beleegyezett, nyilván azzal a rendelkezéssel, hogy magukkal viszik Márkot. Paul azonban visszautasította Markot az utazásra, arra hivatkozva, hogy Mark korábbi dezertált. Paul jobbnak látta, ha nem lesz velük felhagyó; megbízhatóbb emberre volt szükségük. Pálnak és Barnabásnak éles nézeteltérése támadt János Márkról (39. vers), ezért elváltak egymástól, és külön útra indultak. Barnabás magával vitte János Márkot Ciprusra, Pál pedig Szírián és Kilikián keresztül magával vitte Silást, hogy bátorítsa a hívőket az ottani gyülekezetekben (ApCsel 15:39–41).



Barnabás, a bátorítás fia (ApCsel 4:36) meg akarta bocsátani János Márk kudarcát, és újabb esélyt akart adni neki. Pál a racionálisabb álláspontot képviselte: az úttörő misszionáriusi munka odaadást, elszántságot és kitartást igényel. Pál úgy látta, hogy János Márk veszélyt jelent a küldetésükre. Lukács, az Apostolok Cselekedeteinek írója nem foglal állást, és nem állítja sem Pált, sem Barnabást jobboldalinak. Egyszerűen rögzíti a tényeket. Érdemes megjegyezni, hogy végül két misszionáriuscsoportot küldtek ki – kétszer annyi misszionárius terjesztette az evangéliumot.



János Márk unokatestvérével, Barnabással Ciprusra hajózik, de ezzel még nincs vége történetének. Évekkel később Pállal van, aki munkatársának nevezi (Filemon 1:24). Pál élete vége felé pedig Pál kérést küld Timóteusnak egy római börtönből: Hozd el Márkot, és hozd magaddal, mert segít nekem a szolgálatomban (2Timóteus 4:11). Nyilvánvaló, hogy János Márk az évek során érett volt, és az Úr hűséges szolgája lett. Pál felismerte előrehaladását, és értékes társnak tartotta.



János Márk a nevét viselő evangéliumot valamikor Kr. u. 55 és 59 között írta. A Márk 14:51–52-ben burkolt utalás lehet Márk Jánosra. Ebben a részben egy fiatal férfi, aki felriadt az álomból azon az éjszakán, amikor Jézust letartóztatták, megpróbálja követni az Urat, és a Jézust fogva tartó tömeg megpróbálja elfogni. A fiatalember megszökik, és az éjszakába menekül. Az a tény, hogy ezt az esetet csak Márk evangéliuma jegyezte fel – és az a tény, hogy a fiatalember névtelen – arra késztetett néhány tudóst, hogy a menekülő fiatalember valójában János Márk.



Top