Miért vették az izraeliták rabszolgának a kánaánitákat, ahelyett, hogy elpusztították volna őket, ahogyan utasítást kaptak?

Válasz



Józsué 17:12–13 megjegyzi: A manassziták nem tudták elfoglalni ezeket a városokat, mert a kánaániak elhatározták, hogy ezen a vidéken fognak élni. Amikor azonban az izraeliták megerősödtek, kényszermunkának vetették alá a kánaánitákat, de nem űzték ki őket teljesen. Miért nem pusztították el teljesen az izraeliták a kánaánitákat, ahogyan Isten megparancsolta?

A Bírák 1:27–33 azt is leírja, hogy az izraeliták nem tudták befejezni a föld meghódítását a kánaániták eltávolításával. A 27–28. vers szerint Manassé nem űzte ki Bét-Sán vagy Taanák, Dór, Ibleám vagy Megiddo népét és a környező településeiket, mert a kánaániták elhatározták, hogy azon a földön fognak élni. Amikor Izrael megerősödött, kényszermunkára kényszerítették a kánaánitákat, de soha nem űzték ki őket teljesen.



Ez idő alatt hatalmuk csúcsán az izraeliták inkább rabszolgákká tették a kánaánitákat, mintsem kiirtották volna őket. Talán az izraeliták úgy gondolták, hogy ezeknek az embereknek a kényszermunkára helyezése előnyösebb, mint elpusztítani őket, bár a szöveg közvetlenül nem említi az okot. A Bírák 2-ből azonban világos, hogy ez a döntés Izrael engedetlenségének része volt, ami további problémákhoz vezetett.



A Bírák 2:1–3-ban az Úr angyala azt üzeni Izráelnek: Kihoztalak Egyiptomból, és bevezettelek arra a földre, amelyre esküvel adok atyáidnak. Azt mondtam: „Soha nem szegem meg a veled kötött szövetségemet, és te nem kötsz szövetséget ennek a földnek a népével, hanem lerombolod az oltáraikat.” Mégis nem engedelmeskedtél nekem. Miért tetted ezt? És azt is mondtam: »Nem űzöm ki őket előtted; csapdái lesznek számotokra, isteneik pedig csapdákká lesznek számotokra.” Ezek a kánaániak a földön maradnak, és ellenségként szolgálnak az izraelitáknak, tövisként az elkövetkező években. A Bírák könyvében leírt küzdelmek a Józsué könyvében leírt hiányos engedelmesség eredménye.

Világos, hogy Isten nem azért választotta Izraelt népének, mert ők voltak a leghűségesebbek, hanem az irántuk érzett szeretete miatt (lásd 5Móz 7:7–8). Isten úgy döntött, hogy teljesíti Ábrahámmal és leszármazottaival kötött szövetségét, és sok kudarc ellenére behozza Izrael fiait a földjükre.



Bár könnyű visszatekinteni és észrevenni az ókori izraeliták gyengeségeit, példájuk jól mutatja, hogy szükségünk van Istenre. Isten sok áldása ellenére mi is cserbenhagyjuk Őt. Ezért küldte el Isten tökéletes Fiát, Jézus Krisztust, hogy helyettesítse bűneinket. A belé vetett hit által ma is kapcsolatunk lehet Istennel, valamint örök életünk (János 3:16; Efézus 2:8–9).